A két csapat eddig 35-ször találkozott egymással, 32-szer mi győztünk, 3-szor ellenfelünk. Az őszi mérkőzésen, a nyitófordulóban 113–55-ös sikerrel kezdtünk. Már a meccs elejét megnyomtuk (3–11), majd lendületesen játszva az első negyed végére sikerült majdnem húszpontosra növelni a különbséget (11–30). Az olló a nagyszünetig még tovább nyílt, húsz perc játék után 57–23 volt az állás a javunkra. A harmadik tíz percben minden ott folytatódott, ahol az előző negyedben abbamaradt. A 19–5-ös öt perc után már az 50 pontos különbség közelébe kerültünk (28–76). A zárófelvonásban igazából a legnagyobb kérdés az volt, mikor születik meg a századik pont, és ki szerzi. Végül a 37. percben Dombai sikeres közelijével lett 101–47 az állás, és mér erre is rá tudtunk pakolni pár pontot.

 

Csapatunk egyébként jó formába került, a szezon első felében még többször nyikorgott a gépezet, viszont a rangadók hetére elkapták a fonalat a lányok, és a Szekszárd–Sopron Basket–DVTK triót egy hét alatt sikerült két vállra fektetni, miközben az Európa Kupa playoff első körének „odavágóján” a Szekszárd otthonában sikerült 15 pontos előnyre szert tennünk.

 

A fővárosiak nem zárták jól az első felét a szezonnak, ráadásul ők már 12 meccsnél járnak, ezen 3 győzelem és 9 vereség a mérlegük, az elmúlt napokban hazai környezetben simán elveszítették a TFSE-MTK (67–84), valamint a DVTK (54–88) elleni találkozót is, ráadásul mivel a bajnokságban 11 forduló után csak a 9. helyen álltak, így nem jutottak be a Magyar Kupa nyolcas mezőnyébe sem.

 

Vezetőedzőnk, Cziczás László így nyilatkozott a várakozásairól: – Papíron könnyebbnek ígérkező mérkőzéssel folytatjuk a menetelést, ami ilyenkor általában nehezen szokott indulni. Természetesen megfelelő komolysággal állunk a mérkőzéshez, egy pillanatra sem becsüljük le az ellenfelet. Már csak azért sem, mert az ellenfél kispadját is szeretem, tisztelem, hiszen a korábban a kollégákkal nagyon sok időt töltöttem együtt a válogatottaknál.

Fotó: Girgász Péter/BEAC